1.Rész~Első benyomás

Reggel az óra csörgésére kaptam fel a fejem-asdjjsh-dünnyögtem az orrom alatt mivel semmi kedvem nem volt ehhez a naphoz..
Minden éveben ugyanaz;mindig felfújják a szülinapom,de ma az eddigieknél is nagyobb várható mivel 18 éves lettem.Enge nem na-
gyon érdekelnek az ilyen "ünnepek".-Apa hangját hallottam meg az ebédlő felől és az ingerült hangjából ítélve és fel-le mászkálá-
sából gondolom telefonon beszélt...Mégis mi mást csinálna?!Csoda is lenne ha nem lógna a fülén álló nap a mobilja.Szinte már
hozzánőtt.Nem is csoda,hisz ő Anglia legfelkapotabb managere,de akkor is!Legútobb valami újjabb felkapott fiúbandával kellett
vacsoráznunk amire nem nagyon volt kedvem elmenni...5 nyálas fiú egy helyen..nem az én stílusom..Volt 1 szőke fura akcentussal
egy göndör aki idegesítően lassan beszélt,egy fekete hajú igazi macsó jellegel rendelkezett,2 barna hajú egyik kék másik barna szemmel.
A kék szemű kicsit hosszabb hajú már-már kissé feltünően méregetett...Nem baj nem foglalkoztam vele,kerültem a tekintetét.
Nem vagyok az a fajta lány aki órákat képes állni egy szálloda vagy koncert elött hogy kapjak egy autógrammot...-Végül lassan
kikászálódtam a puha ágyikomból amit kissé nehezen hagytam ott és elkezdtem készülődni,de előre elterveztem nem fogok semmiféle
rövid koktél ruhát felvenni csak azért mert SZÜLINAPOM VAN!
-Zoééé!-kiáltott fel nekem apa-kicsim,ma még letalálsz?!
-Persze,még 1 perc!-gyorsan fogat mostam és egy utolsó pillantást vetettem arcképemre és már trappoltam is le a lépcsőn.
Apa kezében egy hatalmas tortával várt,fülig érő mosolya pedig rögtön engem is egy kicsit jókedvre derített,hisz tőle
ritkán látni ilyet.
-Boldog Születésnpot kicsim!Milyen érzés 18 évesnek lenni?
-Olyan mint tegnap 17-nek?!-válaszoltam neki kissé undokan.-KÖszi apu a tortát.Nem kellett volna!
-Jajj semmiség...a nagyja még hátra van-kacsintott rám,én meg unottam megráztam a fejem...MIre készül már megint?!
-Este gyere a parti étterembe,tartsunk egy apa lánya estet.
-Rendben.De semmi meglepi-figyelmeztettem és egy aféle figyellek fejet vágtam hozzá.-Ő csak rámkacsintott és mobilját a füléhez
emelte.
-Várj egy picit!-suttogta letakarva a telefonja hangszóróját.
-Oké értem én!Kimegyek a kertbe.-evvel hátat fordítottam neki és kiindultam.
Nagyon meleg napnak néztünk elébe ezért a medence felé vettem az irányt.Szeretek a medence mellett elmélkedni,megnyugtat...
Most hogy 18 éves lettem és hogy ezt anya nem élte meg nagyon elszomorít.Még 5 éves voltam mikor meghalt.Azóta apával egyedül
vagyunk.Emlékszem mindig azt mondta hogy küzdjek a céljaimért és ne adjam magam könnyen.És milyen igaza volt...
Duda szóra lettem figyelmes és egy hatalmas piros-fehér busz kanyarodott be az utcánkba.Egy ismerős barna hajú srác szállt ki
és köszöntötte a kocsi feljárónál álló apámat egy kézfogással.Én felismertem,de ő nem vett észre egészen addig míg apa ide
nem kiáltott nekem...
-Zoé,elmegyek a fiúkkal egy dedikálásra!Este találkozunk a megbeszélt helyen!-kiabált keresztül a kerten és erre a mellette
álló fiú is ide kapta a fejét és megvillogtatta fehér fogsorát.
-Oké,szia!vagyis sziasztok!-válaszoltam neki/nekik.
-Helló!-köszönt vissza apa helyett már a mellette álló fiú akinek még mindig nem tudom a nevét és ez idegesít...
-jajj Zoé,ti még nem is ismeritek egymást!Gyere ide mutatkozz be!
-Muszáj??-nyögtem fel,mert semmi kedvem nem volt ott jópofizni velük.
-Nem muszáj,de szeretnék bemutatkozni-szólalt meg ismét barna hajú "barátom".
Ahh-nyögtem fel magamba és feltápászkodtam a puha és meleg fűről.
-Zoé Stocker vagyok-nyújtottam oda a kezem,mire az elöttem álló fiú csak mosolygott.
-Szia Zoé!-válaszolt 1fiú helyett másik 4is a buszból.
-Sziasztok fiúk!-intettem nekik is oda és mosolyt erölettetem magamra.
-HI,én Liam Payne vagyok a One Direction tagja ők pedig a 4idióta vagyis Louis,Zayn,Niall,és Harry...örülünk hogy végre személyesen is láthattunk-mutatott a 4 fiúra
akik az ablak üvegen kukucskáltak kifele...
-Aha,én is...-méregettem elég furcsán és apa felé fordultam.-Apa visszamehetek?!
-Öhm,igen menjél.-méregetett elég furcsán.
Hahaha.Mit várt?!Hogy majd a nyakugba ugrok mert jól néznek ki?!Na neeeem...
-örültem fiúk.Viszlát-vetettem még oda és már hátat is fordítottam nekik.
-ÖÖÖ..szia zoé-hallottam még a Liam hangját és hangjában értetlenkedést fedeztem fel.
Fura érzés hogy nem érdekeltek mi?-gondoltam magamba gonoszan.
*Liam szemszöge*
-Érdekes lány.-állapítottam meg még mindig őt nézve...valami megfogott benne.Nem tudom mi...Megszeretném jobban ismerni
az egyszer már biztos.
-Nem tudom mi baja.Sose szerette a híres embereket.Megvan róluk a véleménye...-zökkentett ki Mr.Stocker
-Értem.-igazából nem értettem.Akkor most minket is elítél?Elöbb ismerjen meg...Meg fog ismerni...teszek róla..;)
-Na akkor induljunk-csapta össze tenyerrét Mr.Stocker-Szállj fel Liam!-parancsolt rám.
*A dedikálás után*
-Jók voltunk fiúk!-mondta Niall vigyorogva...őt mindig feldobják az ilyen találkozók.-Nem iszunk meg valamit?-nézett körbe rajtunk
-Bocs fiúk nekem mennem kell Zoé szülinapjára.Nagyon szívesen mennék-mondta Mr.Stocker kissé lelombozódva.
-Ne viccelj már Jimmy gyere legalább 1 italra-bíztatta Harry és megpaskolta a hátát.
-Hát ha ennyire akarjátok...-ment bele végül.-egy ital még belefér.-nézett az órájára és elindultunk kifele.
Leültünk egy közeli bár teraszára,rendeltünk 4 whiskey-t plusz én magamnak egy pepsit.Beszélgettünk a lemezről,turnéról,aztán
valahogy szóva jött Zoé is.
-Igen.5éves volt mikor elvesztette az anyukáját Emma-t.Nehéz időszak volt mindkettőnknek,én a munkába menekültem Zoé
pedig a zenébe.Nemrég vettem észre hogy menniyre elhanyagoltam.Lehet ezért is utálja annyira munkámat és a munkatársaimat.-
szomorú tekintete miatt én is átéreztem a fájadalmát,aztán hirtelen mintha mi sem történt volna megkérdezte:-Fiúk!gyertek el
ti is a partyra!
-Nem lenne baj?!-kérdezte Harry,de Mr.Stocker megnyugtatta hogy nem.-akkor mire várunk?Menjünk!
*Zoá szemszöge*
Lassan készen álltam az indulásra csak még magamra húztam a cipőm.Kinyitottam magam elött az ajtót,a beáramló hüvös szellőtől
libabőrős lettem ezért magamra kaptam egy farmer dzsekit is.Egyedül sétáltam a sötét utcán ahol csak pár gyenge lámpa fénye
világított.Lassan az étteremhez értem ahol már kezdtem magam biztonságba érezni.Befele menet már éreztem valamit a levegőbe.
Kinyitottam a nekünk szánt termet és vagy 30 emberrel találtam magam szembe.
-Boldog szülinapooooot!-kiáltották egyszerre ahogy beléptem.
-Ohh apa...-fújtattam magamba,de mindenkinek illően köszöntem és inkább félre vonultam.Semmi kedvem nem volt ehhez az egészhez.
Ekkor valaki hátulról rámugrott így majdnem leestem a székről.Jess volt az a a legjobb barátnőm akit már egy ideje nem láttam,
mert elköltöztek.Régen nagyon sokat voltunk együtt,mindennap együtt voltunk.
-Jessiiii-kiáltottam rá és megöleltem.-végre valami jó is!Nagyon hiányoztál!
-Te is!Boldog szülinapot!Iszunk valamit?-kérdezte kacagva,és szerintem ugyanarra gondoltunk.Tavaly a szülinapján nagyon
sokat sikerült innunk és háát...csináltunk egysmást.
-Persze-egyeztem rögtön bele.-Apát nem láttad?
-Nem,sajnos.biztos nemsokára itt lesz!-simogatta meg a vállam és elindultunk a bár felé.
-Ahha...biztos...-mondtam kissé letőrve leginkább csak magamnak.
Mikor a bárhoz értünk kértünk 2 mojito-t,de mindeközbe valakik megjöttek mert mindenki az ajtóhoz csődült.Elmentem megnézni
és kit látnak szemeim...5ismerős fiú,és az apám.Hurrá!Már csak ez hiányzott.
-Apaaa!-törtem ki magamból.Nem elég hogy elkésik,még ide hozza őket is.-Mit keresnek itt?!
-Meghívtam őket.Tán baj?-kérdezte mintha mi sem történt volna.
-Ááá nem..szórakozzatok csak...-evvel kirohantam a női mosdóba.
Elegem van belőle.Nem az a bajom hogy elkésett,és még az sem baj hogy ide hozta ezeket,de az hogy észre sem veszi magát,
az már feldühít.MIt is vártam?hogy majd kettesben nyugodtan megvacsorázunk?!hahah jó vicc.Ekkor valaki kopogtatott az ajtón.
-Liam vagyok ki jönnél?-kérdezte és már akartam is neki mondani hogy húzzon innen de ő miről tehet?Semmiről.
Kimentem és szembe találtam magam egy mosolygós, nagyon szép szemű fiúval-Igen?!
-Csak megakartam nézni hogy hogy vagy.Olyan idegesen mentél el az elöbb.Ne az apukádra haragudj.Mi eröltettük hogy maradjon
és igyunk egyet együtt.
-Nem ez az első.-mondtam a földet pásztázva.
-Ne szomorkodj!Élvezd a szülinapod!Vettünk a srácokkal egy kis apróságot neked.-nyújtotta át a dobozt amiben egy hataémas plüss zsiráf
üldögélt.
-Hú ez eszméletlen aranyos!-köszönöm mosolyogtam rá.
-Szívesen.-kacsintott rám,de egy göndör hajú fiúcska megzavarta beszélgetésünket.
-Ohh bocs ha valamit megzavartam.-mentegetőzött és Liamra pillantott aki gyilkos tekinteteket áldott szegény fiúra.-azt hiszem
én inkább megyek.
-Várj!Köszönöm az ajándékot!-köszöntem meg neki is.
-Ohh hát Liam odaadta?!Nem bírtad ki mi?!-nézett először rám aztán mosolygós barátjára.
-Hazz.Hagyj.-intézte el 2 szóval göndörkét.
-Én is megyek, a barátnőm vár-szóltam mielött ismét kettesbe maradnánk Liam-al.
-Nem maradsz még?-nézett kutyaszemekkel rám de én neeem dőlök be ennek.
-Nem.Mégegyszer köszönöm nektek majd még a többiekhez is odamegyek.Sziasztok-intéztem e gyorsan mielött szólhattak volna
még valamit.Nem szeretnék túl közel kerülni hozzájuk.Ismerem a sajtót.Rögtön kiforgatnák és hoppá! benne vagyunk az újságba.
-Itt is vagyok!-érintettem meg Jess hátát aki...3fiúval beszélgetett.-Ohh Zayn,Louis,Niall nektek is köszönöm ezt a kis
cukiságot.-mutattam az ölemben ülő zsiráfra.
-Szívesen Zoé.-pillantottak felém és megjutalmaztak egy édes mosollyal is.
-Isztok valamit velünk fiúk?-néztem kedvesen rájuk,nem akartam ma ellenszenves lenni.Ünnepelni akartam.
-Persze!!-válaszoltak kórusban...vajon ezt gyakorolják?:D
Eközben Liam és Harry is megérkezett ők is kértek egy italt.Meglepetésemre Liam egy narancslével mászkált egész este a
kezében.A fiúk elmentek beszélgettek a többi vendéggel így kettesben maradtam Jess-el.Liam végig figyelt engem én meg próbáltam állni tekintetét de végül mindig elkaptam a fejem.Miért néz?
Ő is olyan mint a többi.Nem dőlök be.
-Figyi,nem lépünk le?-súgtam oda neki.-kezdek álmos lenni.-mondtam már kissé az alkohol hatása
alatt.
-De menjünk.Fiúkat hívjuk?-kérdezte erre csak a fejemet ráztam.
Óvatosan feltűnés mentesen kislisszantunk a kapun és hazafele vettük az irányt.Jess még visszament a buliba úgy vettem észre
bejön neki a kis göndörke...háát.az ő dolga.
Én lefeküdtem és lassan álomba is szenderültem.